2007. 07. 31, Bejegyz�s Ginny Weasley napl�j�ban.

Ezt jegyezte bele egy fiatal n� egy kis b�rk�t�ses k�nyvecsk�be, egy
h�feh�r lapra. V�ll�t r�zta a n�ma zokog�s. Nem akart fia el�tt gyeng�nek
l�tszani, s ez�rt el�tte, s�t mindenki el�tt pr�b�lta leplezni azt a m�ly
f�jdalmat, ami sz�v�t gy�tri.

Istenem, - kezdte el az �r�st- Megint eltelt egy �jabb �v. Ez a hetedik
�vfordul�. Harry, ugyanis pontosan ennyi ideje v�gzett Voldemorttal. De a
gy�zelem ut�n, mikor mindenki �r�mittasan �nnepelt, � elt�nt, s az �ta sem,
v�ltott senkivel sem egy �zenetet.
Minden �vben ezen a napon elmegyek arra a helyre, ahol az utols� csata
volt, ahol mindenki utolj�ra l�tta �t. M�r senki nem hisz abban, hogy
valaha is visszat�r Angli�ba. De �n rem�nykedem. S�t biztos vagyok benne,
hogy egyszer visszaj�n hozz�m. Meg�g�rte. Le�rta a b�cs�level�ben, �s �n
tudom, � sohasem hazudik. M�r mindenki sz�v�b�l kiveszett a rem�ny
szikr�ja, de bennem m�g t�zk�nt lobog. Mint minden �vben, megint �jra
le�rom azt, hogy mi is t�rt�n n�h�ny �vvel ezel�tt. (Mindig, amikor le�rom,
ide a napl�mba, egyf�le t�maszt ny�jt sz�momra. Er�t, ad, hogy legyen
t�relmem v�rni arra, hogy visszat�rjen.)
A tri� Dumbledore hal�la ut�n nem t�rt vissza befejezni tanulm�nyait. B�r
csatlakoztak a rendhez senki nem tudta igaz�n, hogy mit tesznek, mi�rt
utaznak annyit, rajtuk k�v�l csak egyed�l �n tudtam, hogy val�j�ban a
horcruxokat keresik. M�s nem. Egyr�szt nem akart�k, hogy olyan sok ember
vesz�lybe ker�lj�n, m�sr�szt tartottak att�l, hogy esetleg �rul� van a
rendben. - Harry azt sem akarta, hogy bar�tai vele tartsanak nem akarta
vesz�lybe sodorni �ket. De �k hajhattalanok voltak.
Egy �v�kbe telt, mire megtal�lt�k Holl�h�ti Hedvig aranykark�t�j�t, amibe
val�j�ban elrejtette Voldemort lelk�nek egy r�sz�t. Ut�na megint hossz�
ideig nem tal�ltak semmilyen horcruxot.
Miut�n v�gre befejeztem a Roxfortot, nehezen, de beleegyeztek abba, hogy �n
is vel�k tartsak. T�ls�gosan is f�ltettek, de v�g�l bevettek a kis
csapatba. F�l �vig nem tal�ltunk semmit. Majd v�g�l Amerika egyik
elhagyatott r�sz�n r�lelt�nk Godrick pajzs�ra, amit csak neh�z sz�vvel
tudtunk elpuszt�tani.
Boldogan t�rt�nk vissza a F�hadisz�ll�sra, ahol a –szerint�nk-
legmegb�zhat�bb embereknek elmondtuk a titkot. Ami kis id� m�lva Voldemort
f�l�be jutott. Most m�r bizonyos volt, hogy van k�zt�nk egy t�gla. De m�g
mindig nem tudtuk ki az. Voldemort most m�r ny�ltan t�madott mindenkit, aki
nem volt hajland� mell� �llni. �gy a hal�lfal�k sz�ma egyre n�tt. A vil�gos
var�zsl�k t�bbs�ge nem akart, meghalni, �gy ink�bb hal�lfal�nak �llt. A mi
oldalunkon �ll� emberek sz�ma rohamosan cs�kkent, nem csak az �t�ll�sok
miatt, hanem az�rt is, mert egyre t�bb �rtatlan embert gyilkoltak meg. A
s�t�t oldalhoz egyre t�bb elnyomott sors� var�zsl�ny is csatlakozott, a
jobb sors rem�ny�ben.
A v�gs� �tk�zet Harry huszadik sz�let�snapj�n volt, a Roxmorts- t�l nem
messze fekv� v�lgyben. � nem akarta, hogy r�szt vegyek benne, de v�g�l
siker�lt meggy�zn�m.
Csendes ny�ri nap volt. A sz�l sem f�jt, mintha csak �rezn� a mai esem�nyek
s�ly�t. A v�lgy egy- egy oldal�n felsorakoztak a csapatok. A szerelmem itt
�llt mellettem, l�ttam a szem�ben az elsz�nts�got. De ott van a f�lelem is.
Nem, f�lre�rt�s ne ess�k, nem a saj�t �let�t f�ltette, hanem az itt l�v�
alig ezer ember �let�t. Ugyanis a m�sik oldalon majdnem k�tszer ekkora
sereg �llt. �gy l�ttam mondani, szeretnek az embereknek valamit. De a m�sik
csapat m�r elindult, �gy h�t � is kiadta a parancsot a t�mad�sra. Alig f�l
�ra m�lva mindenki abbahagyta a csat�t, �s Harry �s Voldemort k�zti
p�rbajra f�ggesztette a tekintet�t. L�tni v�ltem, hogy valamelyik
hal�lfal�, mik�zben a t�bbiek a csata kimenetel�vel vannak elfoglalva,
meg�li Voldemort kis h�zi kedvenc�t, a k�gy�j�t, Nagini-t. Harry is
�szrevette. Ellenfele, kihaszn�lva azt, hogy egy kis ideig nem figyel r�,
kil�tt egy er�s csontt�r�- �tkot, ami el is tal�lta volna a fi� mellkas�t,
ha nem ugrik be el� valaki. M�g ma sem merem elhinni, nem m�s volt, mint
Piton. �, aki meg�lte Dumbledore- t, aki annyi �ven �t megkeser�tette
szerelmem �let�t test�vel v�dte meg az �tokt�l. Harry kihaszn�lva Voldemort
csod�lkoz�s�t gyorsan kimondta r� a hal�los �tkot. Majd gyorsan let�rdelt a
f�ld�n fekv� f�rfi mell�. Er�s f�jdalmai voltak, tudtuk, hogy nem fogja
t�l�lni. Az �tok elt�rte az egyik bord�j�t, ami v�g�l �tsz�rta a sz�v�t.
Egy �r�n �t szenvedett. Mindketten bocs�natot k�rtek egym�st�l. Harry
szem�ben k�nnyeket l�ttam miut�n meghalt Piton. � is nagyon csod�lkozott,
hogy az �lete �r�n mentette meg �t a hal�lt�l.
� m�r nem j�tt vissza �nnepelni. Csak annyit mondott, miut�n elsz�ll�tott�k
az �letben maradt hal�lfal�kat, hogy menjek vissza nyugodtan a kast�lyba, �
is mindj�rt megy, csak most egyed�ll�tre van sz�ks�ge.
Akkor l�ttam �t utolj�ra. Az�ta nem. � m�r az sem tudhatta meg, hogy nem
sok�ra apa lesz. Csak egy �jszak�t t�lt�tt�nk egy�tt �gy kettesben. T�bb
mint hat h�nappal a csata ut�n megsz�letett a kis fiunk, aki most m�r k�zel
hat �s f�l �ves. Az apja arcvon�sait illetve �r�kk� k�cos haj�t �r�k�lte
azzal a k�l�nbs�ggel, hogy Adam- nek v�r�s. A szemei is olyanok, mint az
�v�, mikor bel�j�k n�zek, �gy �rzem, mintha � lenne itt velem. Lev�lb�l
tudtam meg, amit a londoni lak�sunkban hagyott, hogy itt hagyja Angli�t.
A…

***
Hirtelen ajt�nyit�d�s�t hallom, ez�rt p�lc�val felszerelkezve megyek a
nappaliba. Ott, amit l�tok att�l, m�g a sz�vver�sem is el�ll. Nem hiszem
el… ez nem lehet igaz…
- Harry? T�nyleg te vagy az? – k�rdem a k�nnyeimmel k�szk�dve.
- Igen kedvesem. – mondja. �vatosan odal�pek hozz�, �s remeg� k�zzel
�rintem meg az arc�t. F�lek, hogy az eg�sz csak egy �lom �s hamarosan
fel�bredek. De nem val�ban � az. Visszat�rt! Ahogy meg�g�rte.
S�rva borulok a nyak�ba. Majd szenved�lyes cs�kot v�ltottunk. Amit v�g�l
akkor szak�tottunk f�lbe, mikor Adam bel�pett a nappaliba.
- Ki � anyu? – k�rdi, majd a k�nnyeket l�tva a szemembe, �vatosan
megk�rdezi- Csak nem apa az?
- De kincsem � az.
Harry hitetlenkedve �llt ott egy helyben, majd megsz�lalt:
- Van egy fiam? – k�rdezte hitetlenkedve, de hangja �r�mteli volt.
Majd mikor l�tta, hogy b�lintok, odafutott hozz�nk �s mindkett�nket
�t�lelt.
- Apa? – k�rdezi b�tortalanul Adam. – Most m�r mindig itt
leszel vel�nk?
- Igen, �g�rem. – jelentette ki �nnep�lyesen.
***
*V�ge*