Két óra múlva ébredtem arra , hogy beszélgetést hallottam. Iszonyúan sajgott a hejem,de fölültem.Ott volt Ron,Hermione,Fred,George,és. . Harry!-Ginny jól vagy?-kérdezte aggódva (!)Harry.-hát persze.-feleltem. -Az jó. Dean nekem akart behúzni de téged talált el.Sajnálom.

-Ugyan semmi baj!-nyugtattam.

                   *

Kb. egy hét múlva mehettem le. Az éjjeli szekrényemen egy szál virágot találtam.Meg egy papírcetlit.Ez állt benne:

Kedves Ginny! Örülök hogy meggyógyultál! Gyere le 19:00 kor a tópartra!

                         Harry

Nagyon megörültem!A virágot a hajamba tűztem,s már indultam volnaHermionéhoz elujságolni a hírt, de az órámra néztem s megállt bennem az ütű:Az óra 19:25-öt mutatott.Lélekszakadva rohantam a partra. Harry már ott állt.-Féltem hogy nem jössz el-szólt. közelebb jött és megfogta a kezem-Tudod-még közelebb húzott magához,és én belenéztem a végtelenül zöld szemébe.-Amikor ott a szekrényben voltunk én megcsóloltalak volna-dadogta-csak féltem/félek. . .  mert nem tudom. . . hogy te ugyanúgy érzel-e irántam mint régen. Mert én úgy.-Harry én még mindig úgy érzek!-mondtam vörösödő fejjel(bár ez nem látszott a naplementétől)és elfordultam, majd szinte rögtön vissza raktem tekintetem Harry metálosan világító gyönyörű szemébe.Ő még közelebb húzott magához.Én becsuktam a szemem. . . és éreztem Harry ajkait az enyémeken.Csodás volt.Megbeszéltük hogy senkinek nem mondjuk el szerelmünk hírét.Csak ültünk a tó partján,és néztük a fényes és gyönyörű naplementét.Mikor a csillagok feljöttek az égre, az este hírnöke ként,fölmentünk. Titokban járni Harryvel sokkal jobb mint sehogy . Legalább Hermione tudná!

Folyt.köv